Rákvirág - Aglaonema - Rákvirág gondozása
Ideális választás kevés közvetlen fénnyel rendelkező lakásokba. A tarka levelű fajtái több, a sötét levelűek kevesebb fényt igényelnek. Átlagos meleget, bőséges locsolást igényel. Óvjuk a huzattól és a hidegtől. Húsos gyökerei a pangó vízre érzékenyek. Fontos, hogy minden része mérgező.
Örökzöld, felálló szárú, sűrűn álló hajtású évelők, amelyeket főként díszes levélzetük miatt nevelnek. Felszíne sima, színe zöld. Erősen fagyérzékenyek, min. 15°C-ra van szükségük. Nedves, de jó vízgazdálkodású talajt kedvelik.
A rákvirág eltűri a számára nem kimondottan ideális feltételeket is. A lakás sötétebb zugaiban is elvegetál, maximum le kell mondanunk mintás leveleinek látványáról.
Minél mintásabb levelű a növény, annál igényesebb, annál kevésbé viseli el a sötétséget. Fontos viszont, hogy tartsuk távol a közvetlen napfénytől is, illetve a huzattól és a füstös levegőtől.
Öntözzük mérsékelten langyos vízzel, a virágföldet engedjük kiszáradni két öntözés között.
Kora tavasszal virágait is megismerhetjük. Igényli a magas páratartalmat, ezért rendszeresen permetezzük a leveleit gyenge vízsugárral. A cserepet állítsuk nedves kavicsrétegre.
-->
Levelei lándzsahegy alakúak, szélesebbek vagy keskenyebbek, egyöntetű sötétzöldek (Aglaonema modastum) vagy mintásak - ezüstfehér, sárgásfehér foltosak, csíkoltak fajtól (Aglaonema crispum, Aglaonema commutatum), fajtától, a nemesítők munkájától függően. Optimális körülmények között (meleg, párás, tápdús és közepesen világos helyen) kora tavasszal virágait is megismerhetjük. a kontyvirágfélék családjába tartozik, így rá is a tipikus fehér vagy halványzöld virágburokból és torzsavirágzatból felépülő kontyvirág a jellemző, amiből élénkpiros bogyótermés fejlődik. A kifejlett növény az 1m-es magasságot is elérheti.
Átültetni ráérünk akkor, ha már valósággal feszíti a cserepét a fehéres színű, porcos gyökérzete, illetve új leveleket már csak az alsók elvesztésével együtt fejleszt, földje tápanyagkészletének kimerülése jeleként. A típusföldek közül a Florasca B megfelelő számára. Földkeverékének vízáteresztőnek kell lennie, vagy ha eredendően nem ilyen, rostos tőzeg akár egyharmad-fele arányban történő hozzákeverésével célszerű lazítani.
Ha melegebb és száraz szobalevegőn van, hasznos langyos vízzel rendszeresen permetezni a rákvirág lombozatát, ami megszabadítja a leveleit az időközben rárakódott portól is. Öntözése a tartási hely hőmérsékletéhez igazodjon oly módon, hogy ha hűvösben van, a vízpótlása is csak nagyon mérsékelt legyen. Ha esetleg leveleit vesztve felkopaszodik, akár tövig is visszavágható, újra kihajt, és ismét levelessé válik. Akkor is, ha csak megnyúlt, a legjobb tavasszal a tövétől számított második-harmadik ízrésze felett visszavágni, hogy innen hajtson újra, nem túlnyurgult és elég sűrűn leveles hajtást.
A jó minőségű általános virágföld (olyan talaj, amely tartja a nedvességet viszont jó vízelvezetésű) megfelelő. Vizsgáljuk meg a vett talajt, hogy megfelelően levegőztetett-e és tegyünk hozzá homokot, perlitet vagy tőzeget, ha túl tömörnek tűnik. Hagyjuk, hogy a növény megszokja az új földet, mielőtt elkezdjük újra tápoldatozni. Ha magunk akarjuk összekeverni a talajt, akkor vegyünk arányos mennyiségben kerti földet, durva homokot vagy perlitet és humuszt vagy tőzeget. Mindig lyukas aljú virágcserepet használjunk.
-->
