Az adventi koszorú általában fenyőágból készített kör alakú koszorú, melyet négy gyertyával díszítenek. A gyertyák színe katolikus körökben egy rózsaszín kivételével lila. A gyertyákat vasárnaponként gyújtják meg, minden alkalommal eggyel többet. A világító gyertyák számának növekedése szimbolizálja a növekvő fényt, amelyet Isten Jézusban a várakozónak ad karácsonykor.
Maga a koszorú az örökkévalóság jelképe és az olyan varázserőé, amely sosem törik meg. Úgy gondolták, hogy az ilyen szent körrel minden gonosz szellemet elűzhetnek a háztól.
Idővel persze feledésbe merült ez az ősi pogány szokás. 1838-ban azonban egy protestáns lelkész, Johann Heinrich Wichern megújította. Megalapította az első gyermekotthont Hamburgban, s naponta istentiszteletet tartott az ott élő kisgyermekeknek. A ház egyik termébe hatalmas csillárt készíttetett fából, és minden mise alkalmával egy-egy gyertyát tűzött rá. Más otthonok is átvették a jó szokást, s évről évre egyre szebb csillárkoszorúk születtek.
1860-ban Berlin-Tegelben született meg a gondolat, hogy fonott fenyőkoszorúval helyettesítsék a fakarikát, és a 24 gyertya helyett csak négyet tettek rá, amelyek a négy adventi vasárnapot jelképezték: így már elég kicsi lett a kör ahhoz, hogy a polgárok lakásában is helyet kapjon és széppé tegye az ünnepi várakozást.
Az első világháború után Németországban már minden családnál volt adventi koszorú, s szépen lassan a katolikus keresztényekhez is eljutott. Az 1950-es évek óta már Európa szerte általánossá vált egy-egy gyertyát meggyújtani a koszorún a karácsony előtti 4 vasárnapon.
(forrás: www.angyalszarny.eoldal.hu)
Minden gyertya szimbolizál egy fogalmat: hit, remény, szeretet, öröm. A gyertyák egyben a katolikus szimbolika szerint egy-egy személyre vagy közösségre is utalnak:
- Ádám és Éva – mint akiknek elsőként ígérte meg Isten a megváltást (hit)
- zsidó nép – akinek megígérte, hogy közülük származik a Messiás (remény)
- Keresztelő Szent János – aki hirdette Jézus eljövetelét, és készítette az utat az emberek szívéhez (szeretet)
- Szűz Mária – aki megszülte a Fiút (öröm – rózsaszín gyertya)
Az adventi koszorú története
A régi időkben még boszorkányokban, gonosz varázslókban, gonosz lelkekben és többféle istenekben hittek az emberek. Ebből a korszakból származik a varázskör gondolata is: szalmából, fűzfa-vesszőből vagy fenyőágakból koszorút fontak, melyet vörös és aranyszínű szalagokkal díszítettek. A zöld a termést, az arany és a sárga a fényt, a piros pedig az életet szimbolizálja.Maga a koszorú az örökkévalóság jelképe és az olyan varázserőé, amely sosem törik meg. Úgy gondolták, hogy az ilyen szent körrel minden gonosz szellemet elűzhetnek a háztól.
Idővel persze feledésbe merült ez az ősi pogány szokás. 1838-ban azonban egy protestáns lelkész, Johann Heinrich Wichern megújította. Megalapította az első gyermekotthont Hamburgban, s naponta istentiszteletet tartott az ott élő kisgyermekeknek. A ház egyik termébe hatalmas csillárt készíttetett fából, és minden mise alkalmával egy-egy gyertyát tűzött rá. Más otthonok is átvették a jó szokást, s évről évre egyre szebb csillárkoszorúk születtek.
1860-ban Berlin-Tegelben született meg a gondolat, hogy fonott fenyőkoszorúval helyettesítsék a fakarikát, és a 24 gyertya helyett csak négyet tettek rá, amelyek a négy adventi vasárnapot jelképezték: így már elég kicsi lett a kör ahhoz, hogy a polgárok lakásában is helyet kapjon és széppé tegye az ünnepi várakozást.
Az első világháború után Németországban már minden családnál volt adventi koszorú, s szépen lassan a katolikus keresztényekhez is eljutott. Az 1950-es évek óta már Európa szerte általánossá vált egy-egy gyertyát meggyújtani a koszorún a karácsony előtti 4 vasárnapon.
(forrás: www.angyalszarny.eoldal.hu)
Minden gyertya szimbolizál egy fogalmat: hit, remény, szeretet, öröm. A gyertyák egyben a katolikus szimbolika szerint egy-egy személyre vagy közösségre is utalnak:
- Ádám és Éva – mint akiknek elsőként ígérte meg Isten a megváltást (hit)
- zsidó nép – akinek megígérte, hogy közülük származik a Messiás (remény)
- Keresztelő Szent János – aki hirdette Jézus eljövetelét, és készítette az utat az emberek szívéhez (szeretet)
- Szűz Mária – aki megszülte a Fiút (öröm – rózsaszín gyertya)
