A rózsa alaktani leírása

 A rózsa a rózsafélék (Rosaceae) családjába, a rózsaalkatúak (Rosoideae) alcsaládjába sorolandó. Többnyire erősen tüskés, felálló szárú vagy kúszócserje.

Gyökérzet: a rózsa gyökérzete, a szaporítástól függően lehet főgyökérrendszer (magról kelt rózsáknál vagy oltás esetén) és járulékos gyökérrendszer (ivartalan úton szaporított egyedeknél).

Hajtásrendszer: a rózsa föld feletti bokor, amely közvetlenül a talaj felett ágazik el, a szár fénylő, kopasz, ritkán molyhos és majdnem mindig tüskés. A rózsán lévő szúrós képződményeket tüskéknek nevezzük. A tüskék felületi képződmények, a bőrszövetből alakultak ki, könnyen leválaszthatók anélkül, hogy a növény erősen megsérülne. A rózsa tüskéi szúrós, hegyes szármódosulások, melyek egyenesek vagy tüskeszerűek, horgasak.

A rózsa levelei páratlanul szárnyaltan 3-9, vagy akár 15 levélkéből összetettek, szórt állásúak, egyszeresen, kétszeresen vagy többszörösen fogazottak. Egyes fajoknál a levél szőrös, másoknál fényes, kopasz vagy mirigyszőrös. Színük sötétzöld, barnásvöröses vagy világoszöld is lehet. A pálhalevelek a levélnyél tövének két oldalán helyezkednek el vagy a levélnyélhez nőttek.

Virágok: A rózsa virágai rövidebb, vagy hosszabb kocsánnyal kapcsolódnak a növényekhez. Virágaik kétivarúak, sugaras szimmetriájúak, 5-5 csésze- és sziromlevelűek. A porzók száma sok, de mindig ötnek a többszöröse.

A rózsa általában idegenbeporzó. A virágok alakja lehet: lapos, csésze alakú, csúcsos, serleg alakú, gömbölyded, rozetta, szögletes rozetta vagy pompon. A virágok lehetnek egyszerűek (4-7 szirom), félig teltek (8-14 szirom), teltek (15-30 szirom) vagy tömve teltek (30-nál több szirom). A nagyrészt telt virágú kultivárok szirmait gyakran nehéz megszámolni, mert a virág közepén sok, alig kifejlődött szirom van.

Lapos:
Nyitott, általában egyszerű vagy félig telt virág, a szírmok többnyire laposak (egy síkban állnak).

Csésze alakú:
Nyitott virág. Az egyszerűtől a tömve telt típusig: aszírmokközépről fel- és kifelé hajlanak.

Csúcsos:
Tipikus teahibridvirág, a félig telttől a tömve teltig, tömör, kiemelkedő középpel.

Serleg alakú:
Klasszikus teahibrid virág, a félig telttől a tömve teltig a szírmok tompa csúcsúak, és visszahajló pereműek.

Gömbölyded:
Telt vagy tömve telt virág, egyforma méretű, egymást átfedő szírmokkal, gömbölyded tálra emlékeztető körvonalakkal.

Rozetta:
Lapított, telt vagy tömve telt virág. Kusza, különféle méretű, egymást kissé átfedő szirmokkal.

Szögletes rozetta:
Lapított, telt vagy tömve telt virág, részben négyszögű mintába rendeződő, egyenlőtlen mérető szírmokkal.

Pompon:
Arpó, gömbölyded, telt vagy tömve telt virág, számos kicsiny szirommal. A virágok általában bugában fejlődnek.

A legtöbb régi kerti rózsa és számos modern fajta virágai elragadó illatot árasztanak, melyben a pézsma, a méz, a citrom, a fűszerek, vagy a friss kínai tea illata is felismerhető. A rózsa illatának jellege és erőssége a virág kora, a napszak, a légnedvesség és a kertész „orra” szerint változik. A modern rózsák virágai a kék kivételével a színskála szinte valamennyi árnyalatát felölelik, a lágy pasztelltónusoktól az élénk aranysárgáig és a vibráló cinóbervörösig, melyek sokszor erős fényben is tartósak.

A vágottvirág-változatokat négy fő csoportba osztjuk:
-    nagyvirágú, vagy teahibrid rózsa
-    közepes virágú rózsa
-    kisvirágú rózsa
-    spray, vagy csokros rózsa

A vágottrózsa-termesztésben alkalmazott fajták a teahibrid és a floribunda rózsák csoportjából kerülnek ki. A teahibridekre jellemző a nagy virágméret, a hosszú szár és az évenkénti alacsony hozam. A floribundák éves hozama magas, viszont a virág mérete kisebb, amellett jóval nagyobb az oldalhajtások kitörésével járó kézi munka. A gyakorlati csoportosításban a floribundákat kisvirágú rózsának, a teahibrideket nagyvirágú rózsának nevezik.

Termés: A rózsa termése aszmagtermés, benne a mag szabadon áll; a terméskék együttesen aszmagcsoportot alkotnak, ez az elhúsosodott vacokba süllyesztett; az ilyen termést összetett áltermésnek vagy csipkebogyónak nevezzük. A legtöbb rózsának már a virágzás közben észrevehetően megvastagszik a virágtengelye, közvetlenül a csésze alatt. A már ekkor csipkebogyó alakú rész elvirágzása után tovább vastagszik és húsos állományú lesz. Bizonyos rózsafajok feltűnően látványos csipkebogyókat képeznek, melyek színskálája a sárgától a vörösön át a feketés-bíborig terjed.

Áltermés típusok:
Balról jobbra: Rosa canina áltermése, amfóra alakú-, kerek turbán alakú-, egyenletesen tüskés áltermés.