Gyógyító növények: aloe vera

Elég szkeptikus vagyok a nagy népszerűségnek örvendő, trendi dolgokkal, termékekkel kapcsolatban. Általában kipróbálás után a legtöbb trendi dolgot tartalmazó termék csalódást okoz. Aztán rájöttem, ha lehet, érdemes magát a népszerű dolgot alkalmazni, és nem valamit, ami azt tartalmaz.

Így jártam az aloe vera-val is. Ejtettem, míg a fiam egyszer  ismerősöknél átcsörtetett egy rózsabokron, és össze-vissza karcolta magát. Volt ám sírás, és ijedtség! Aztán a barátom kihozott egy darabka aloe levelet, amivel bekente a kicsi lábát, mondván: "ettől nem fog fájni és gyorsabban gyógyul."  Elég rendesen kételkedtem, de lám, igaza volt. A tanulság: mindenki próbálja ki maga!

Az aloe vera tudományos alapjai:

Az aloe vera (Aloe Barbadensis Miller) lándzsa alakú leveleinek kivonatát több ezer éve használják sebgyógyításra és bőrproblémák enyhítésére. A levelek belső erezetében található gumitej szárítva hashajtó hatású.

Az aloe verát leginkább bőrproblémák enyhítésére használják, kisebb égések, napégés, ekcéma, bőrirritáció, rovarcsípések és kisebb sebek esetén.

Bár elterjedt az aloe vera széles körű alkalmazása, tudományosan nem minden esetben igazolható a valódi hatékonysága.

Az aloe vera leveleinek belső erezetéből nyert gumitej szárított változata szájon át fogyasztva hashajtó hatású, ezért gyakran használják székrekedés esetén.

További vizsgálatok szükségesek azonban az adagolás pontos meghatározásához, illetve annak megállapításához, hogy hatékony-e annyira, mint az általában használt hashajtók.

Az aloe verát többféle betegség gyógyítására használják.

Korlátozott kutatási eredmények alapján az aloe vera kivonat vízalapú krémben oldva hatékony lehet a genitális herpesz kezelésében. A pikkelysömör és a seborrhoea kapcsán is biztatóak a kezdeti kísérleti eredmények.

Az aloe vera hatásfokát még nem támasztják alá szilárd tudományos bizonyítékok, ennek ellenére alkalmazzák tüdőrák, afta, 2-es típusú cukorbetegség, száraz bőr, HIV-fertőzés, Lichen ruber planus, Colitis ulcerosa (fekélyes vastagbélgyulladás), sebek gyógyítása, bőrégés és fekélyek kezelése esetén is.

Az aloe vera története

Az aloe vera növényt már az ősidők óta a természet legnagyobb ajándékaként tartják számon  több kultúrában. Az egyik közismert elnevezése: Gyógyító növény.

Ókori dokumentumok is bizonyítják, hogy Kleopátra, Nofretete és Nagy Sándor is jól ismerte és alkalmazta az Aloe verát, amely a liliomfélék családjába tartozik.

Afrikában a törzsek nem csak, mint gyógynövényt alkalmazták, de úgy tartották, hogy ez a növény szerencsét is hoz, épp ezért gyakran az ajtó fölé akasztottak egy csokor Aloe verát. Mexikóban a bejártat elé helyeztek el egy cserép Aloe vera növényt, hogy távol tartsák a rosszindulatú látogatókat. Az Aloe vera elnevezés valószínűleg az arab eredetű alloeh szóból ered, melynek jelentése fényes keserű anyag.

A növény később a hódító hadseregekben is megjelenik, a katonaorvosok magukkal vitték a növényt, de a kínai gyógyászatban is számtalan írásos anyag található a növény gyógyító hatásáról. Jézus Krisztus idejéből is sokan támogatták az aloe vera terápiás használatát. Indiában az ősi ajurvédikus orvoslás egyik legfontosabb növénye az aloe vera, vagy az ottani nevén kumari. Számos betegség gyógyításában alkalmazzák, görcsök, székrekedés, hasmenés, bőrproblémák, ekcéma, és égési sebek kezelésében is.

Annak ellenére, hogy az orvosok és gyógyítók már több mint 2000 éve használták az aloe verát, csak 1851-ben került sor arra, hogy T. És H. Smith felfedezze a növény valódi gyógyító eredetét az aloint.

Az aloin csak az aloe vera növény nedvében található meg, a frissen levágott levélből egy narancssárga folyadék csepeg ki, amely erős hashajtóként és parazitaölőként is ismert volt. Míg nagymamáink azért kenték be az aloe vera keserű anyagával kezünket, hogy ne rágjuk a körmünk, addig az ókori Egyiptomban az asszonyok a mellbimbójukat kenték be vele, hogy a csecsemő ne szopjon tovább. Elegendő volt egyszer megízlelnie ezt az ízt a babának és másnap már örömmel ette a szilárd táplálékot.

Az a hit hogy az aloe vera a terhesség megszakításához vezet még a mai napig él, pedig a mai aloe vera termékek már aloin mentesek, de azért jobb félni, mint megijedni.

De az aloe vera gyógyító képességét számtalan írás is bizonyítja, amelyek leírják, hogy mind Kleopátra, vagy Nofretete is használta ezt a növényt, de írásos anyag bizonyítja, hogy többek között Nagy Sándort, Marco Polo és Kolumbusz Kristóf is gyógyszerként használták az aloet.

A bibliában is több írást találunk erről a csodanövényről, az egyik legismertebb ilyen szöveg János evangéliumában így szól:  "Eljött Nikodémus is, aki először éjszakament hozzá, és mirhából és aloéból kenetet hozott, mintegy százfontnyit."

Úgy tartják, hogy az aloe család mindössze öt tagja rendelkezik gyógyító hatással: aloe barbadensis, aloe ferox, aloe arborescens, és az aloe saponaria. Ez utóbbi két faj leginkább Japánban használatos, és az aloe barbadensis az egyetlen faj amelyet aloe vera néven illetünk, ez kapható a kertészetekben is legtöbbször.

Ez a faj Afrikából ered, de ma már az egész világon elterjedt, és a Távol keleti országokban valamint a karibi országokban is termesztik. Azokban az országokban ahol a hőmérséklet túl hideg nem lehet a növényt nagyban termeszteni, mivel a fagy az egyetlen halálos ellensége.

Otthonunkban a növényt egy egyszerű cserépben is nevelhetjük, így ha valami megcsíp minket, vagy megégetjük kezünket elég egy levelet levágni és máris ott a gyors segítség.

Az aloe vera gondozása:

 Bár még elég kevés üzletben, kertészetben kapható a növény, érdemes utána járni és beszerezni, mert a gondozása is egy kis odafigyeléssel, igen egyszerű.

Ha megvásároltuk a növényt, keresünk neki egy világos, de tűző naptól mentes helyet, akár a kertbe vagy a teraszra is letehetjük a növényt.

Vizsgáljuk meg hogy a cserép elég méretes-e, mert a kis cserépben könnyen tönkre megy, vagy felborul növény.

Ha úgy gondoljuk, hogy ez a cserép már kicsi, ültessük át a növényt.

Válasszunk neki laza virágföldet, vagy keverjük be 60-40% arányban homokkal.

Az aloé eredetileg egy sivatagi növény, ezért nem kedveli a sok vizet.

Mint tudjuk a sivatagban akár fél vagy még hosszabb ideig sem esik az eső.

Csak akkor öntözzük meg a növényt, amikor a földje már kiszáradt.

Ne álljon alatta pangó víz, ez leginkább akkor veszélyes, ha kaspóban, vagy más virágtartóban tároljuk a növényt.

Nyáron a nagy hőségben természetesen hamarabb kiszárad a földje, de télen elég kéthetente egyszer öntözni.

A növényt igen könnyen szaporíthajuk sarjakról, amikor a kis növények elérik a 8-10 cm magasságot, válasszuk le az anyanövényről, és ültessük el.

A nagyobb növényeket idővel érdemes egy mohakaróval megtámasztani.

Figyeljünk oda, hogy egészséges erős növényeket válasszuk, amelyeknek nem sárgulnak, vagy ráncosodnak a levelei, mert az betegségre utalhat.

A leggyakoribb hiba a gondozásnál a túlöntözés, a tűző nap, és a kisméretű cserép.

Legalább évente egyszer ültessük át a növényt, két mérettel nagyobb cserépbe.