Az advent a latin "Adventus Domini", az "Úr eljövetele" kifejezésből származik.
A reményteli várakozás időszaka ez, a keresztény hitvilágban Krisztus eljövetelére, a karácsonyra való felkészülés. A hagyományt valószínűleg - a római liturgiától eltérő - gallikán szertartásrend honosította meg a 4. században: a hívők vízkeresztkor keresztelkedtek, a megelőző három hét pedig a felkészülésről szólt. Az 5. században az adventi időszak karácsony elé került, kezdetben hat héten át tartott, majd később a négy hétre csökkent. Számos keresztény ünnephez hasonlóan advent kezdete minden évben más időpontra esik.
|
Adventi hagyományok
A karácsonyt megelőző négyhetes időszakot számtalan hagyomány övezte. Advent idején a leghosszabbak az éjszakák, így nagyszerű alkalom nyílt a varázslásra.
Úgy tartották aki András napján párnája alá egy férfi ruhadarabját teszi, álmában meglátja leendő párját.
Erdélyben úgy tartották ebben az időszakban a gonosz szellemek alakot öltenek, s a házakba lopózva igyekeznek rontást hozni az ott lakókra, így reggelig minden ajtót és ablakot zárva tartottak.
Az Alföldön egy régi szokás szerint a hajnali mise haragszójára a lányok mézet és cukrot ettek, hogy magukhoz édesgessék a kiválasztott férfit.
|
| Valamikor éjféli harangszó hirdette az advent, valamint az egyházi év kezdetét. Eredete az 5-6. századra nyúlik vissza, ebben az időben az emberek szigorú böjtöt gyakoroltak. Napfelkelte előtt hajnali miséket tartottak, amelyeket "angyali misének", "aranyos misének" is neveztek. 1611-ben a nagyszombati zsinat advent első vasárnapjától vízkeresztig megtiltotta az esküvőket, zajos mulatságokat. Az adventi koszorú hagyománya ősi időket idéz, kapcsolatban van a téli napforduló szokásaival.
Salgótarján környékén az a hír járta, advent idején tüzet lehelő emberek járnak az éjszakában, s ellenük az egyetlen védelmet a rózsafüzér jelenti.
Az évszázadokkal ezelőtti pogány hitvilágban szintén a gonosz szellemeket igyekeztek elűzni, legtöbbször szent növényeik segítségével. |
|
Adventi koszorú
Az adventi koszorú általában fenyőágból készített kör alakú koszorú, melyet négy gyertyával díszítenek. A gyertyák színe katolikus körökben egy rózsaszín kivételével lila. A gyertyákat vasárnaponként gyújtják meg, minden alkalommal eggyel többet. A világító gyertyák számának növekedése szimbolizálja a növekvő fényt, amelyet Isten Jézusban a várakozónak ad karácsonykor.
Adventi koszorú készítése csupán a XIX. században jött divatba, azonban már a pogány korban is léteztek hasonló ünnepi díszek. Magyalt, fagyöngyöt és örökzöld növényeket használtak az ajtók díszeként. Európában először Heinrich Wichern, egy lelkész tette az ünnep részévé a koszorút. Egy gyertyákkal díszített csillár segítségével jelezte az árvaház gyermekei számára az ünnepig hátralévő időt. Az észak-német területet követően hamarosan Ausztriában is meggyulladtak az első gyertyák. Ma már szerte a világon az ünnep népszerű kellékévé vált az adventi koszorú, s a vasárnapi gyertyagyújtás fokozza a várakozás örömét.
|
| Minden gyertya szimbolizál egy fogalmat: hit, remény, szeretet, öröm. Egyben a katolikus szimbolika szerint egy-egy személyre (vagy közösségre) is utalnak:
- Ádám és Éva – mint akiknek elsőként ígérte meg Isten a megváltást (hit);
- zsidó nép – akinek megígérte, hogy közülük származik a Messiás (remény);
- Keresztelő Szent János – aki hirdette Jézus eljövetelét, és készítette az utat az emberek szívéhez (szeretet);
- Szűz Mária – aki megszülte a Fiút (öröm – rózsaszín gyertya). |
| Advent első vasárnapja
Időpontja évről évre változik, Szent András napjához (november 30.) legközelebb eső vasárnapon ünnepeljük. Színe a lila: a templomi terítő lila, a szertartáson a pap lila miseruhát vagy stólát visel, illetve az adventi koszorún elsőnek meggyulladó gyertya színe is lila.
|
| Advent második vasárnapja
Színe hasonlóképpen a lila. Az advent mellett a nagyböjti időszaknak is lila az ünnepi színe az egyházi liturgiában. Számos helyen a karácsonyt megelőző hetekben a lilát kékkel helyettesítik, hogy a két ünnepet megkülönböztessék egymástól.
|
| Advent harmadik vasárnapja
Gaudete (örvendjetek!) vasárnap kiemelkedik a többi közül, advent második felének kezdetét jelzi. Színe a rózsaszín, amely az örömöt szimbolizálja.
|
| Advent negyedik vasárnapja
Színe a bűnbánatot kifejező lila. Az adventi koszorún mind a négy gyertya egyszerre ég ezen a napon.
|
|
Adventi naptár
A karácsonyi várakozás izgalmát növelve egyes családokban a gyermekeket advent kezdetekor adventi naptárral lepik meg. Ezen az általában házikóra hasonlító ajándékon kis ablakocskák jelzik a napokat, amelyek karácsonyig hátra vannak, a gyermek pedig úgy élheti át a várakozás örömét, hogy naponta egy ablakot kinyithat, és kiveheti az ott elrejtett apró ajándékot, rendszerint édességet. Az Adventi naptárat egy anya taláta ki, gyermekének örömére, hogy gyorsabban teljen a várakozás. |
|
